Veszélyben a sokféleség – Környezetvédelmi Világnap 2020

      Veszélyben a sokféleség – Környezetvédelmi Világnap 2020 bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A természet szolgáltatásai – az élhető éghajlat, az éltető levegő és víz, a termőtalaj, a beporzás stb. – nélkül nem élhetünk. Mégis vészesen átalakítjuk: és az élővilágot eddig ért hatalmas veszteségeket várhatóan csak fokozza a gyorsuló ütemű klímaváltozás – ezért lett az idei környezeti világnap kiemelt témája az élővilág sokféleségének védelme.

Az elmúlt 50 évben világszerte tapasztalható változás üteme példátlan az emberi történelemben.

 

A világ szárazföldi területeinek 75%-át, a tengeri területeknek pedig 66%-át már teljesen átalakította az ember, az édesvízi élőhelyek több mint 85%-át már elveszítettük (és a fogyatkozásuk üteme 3-szor gyorsabb, mint az erdőké). A part menti természetes élőhelyek és a korallzátonyok elvesztése miatt csökkent a természetes partvédelem – az óceáni korallzátonyok életközösségeinek egyharmadát fenyegeti a pusztulás, amit az utóbbi évtizedekben felerősített az éghajlatváltozás.

1 millió faj került közvetlenül a kihalás szélére! Ilyen fokú kihalási hullámra még nem volt példa az emberiség történelmében. A szárazföldi fajok közül mintegy félmilliónak nincs esélye hosszú távú túlélésre, ha nem állítják helyre az élőhelyeiket. A kétéltűeknek 40%-a, a rovarok 10%-a van kipusztulóban. A veszélyeztetett madarak 23%-át olyan fajok teszik ki, amelyeknek elterjedését az éghajlatváltozás veti vissza.

6 másodpercenként egy labdarúgópályányi őserdő tűnt el a Földön 2019-ben, és a klímaváltozás felgyorsítja a megmaradt vagy új erdők halandóságát. Különösen sok erdő vált tüzek martalékává Bolíviában és Ausztráliában, sokat kiirtottak Brazíliában, Kongóban és Indonéziában – eddig csak 2016-ban és 2017-ben pusztult el a tavalyinál több érintetlen, az élővilág sokfélesége szempontjából különleges erdőség a Földön; és a klímaváltozás felgyorsítja a megmaradt vagy új erdők halandóságát.

A szárazföldi területeknek már több mint egyharmadát használjuk növénytermesztésre vagy állattenyésztésre. A talajromlás miatt a világ szárazföldi területeinek 23%-án csökkent a termőképesség. A világ legfontosabb élelmiszernövény-típusainak több mint 75 %-a az állati beporzástól függ. A beporzók hiánya miatt a globális éves növénytermesztésből 235–577 milliárd dollárnyi termény került veszélybe.

100%-os a növekedés a megújuló és nem megújuló erőforrások kinyerésében az 1980-as értékhez képest – évente már 60 milliárd tonnát fogyasztunk.
15%-kal nőtt minden évben az egy főre eső anyagfelhasználás 1980 óta.
100%-kal nőttek a városi területek 1992 óta.
100%-kal nőtt, azaz megduplázódott az üvegházhatású gázok kibocsátása 1980 óta, és 1,1 °C-kal magasabb átlagosan a hőmérséklet a Földön az iparosodás előtti időkhöz képest.

Változtatnunk kell

Az éltető természeti élőhelyeket ma már fenntarthatatlan mértékben szántóföldekké, lakott és ipari területekké alakítjuk, sokféle vegyszerrel, hulladékainkkal szennyezzük, idegenhonos fajok behurcolásával veszélyeztetjük, túlhalászunk, túlfogyasztunk, túlterjeszkedünk… és mindezzel fűtjük a légkört.

Változtassunk szokásainkon, hogy a természet változatlanul szolgáltathasson. Gábor Dénes Nobel-díjas fizikus szavaival: „Az ember eddig a természettel küzdött, most pedig a saját természetével kell megküzdenie.”

Változtatnunk kell. Természeti javak nélkül nem élhetünk. Tudjuk, mit és hogyan kellene átalakítanunk úgy, hogy jóllétünk is megmaradjon. Mégsem tettük. Eddig. Változtatnunk kell, (vissza)zöldíteni. Erre hívja fel a figyelmet az idei környezeti világnap.

Idén Kolumbia a házigazda

Két évvel az első civil kezdeményezésű Föld napja után – amikor is 25 millió amerikai emelte fel a szavát a környezet védelmében –, az ENSZ közgyűlése környezetvédelmi világnappá nyilvánította június 5-ét, az ENSZ első környezetvédelmi világkonferenciájának kezdőnapját. Az „Ember és bioszféra” című ENSZ-konferenciát 47 évvel ezelőtt tartották Stockholmban 1972. június 5-16. között.

Azóta a világnap központi rendezvényeinek minden évben más ország ad otthont mindig más témát kiemelve. Az idei rendezvények házigazdája Kolumbia (a német kormány támogatásával), és témája a globális biodiverzitás krízis enyhítése – a koronavírus-járvány miatt online.

Forrás: fna.hu